Egy mozi- és sport rajongó vajon milyen listát készítsen a bolygó egyik legnagyobb sporteseménye után? Akinek hiányzik a világbajnokság hangulata, ezekkel a filmekkel pótolhatja a kimaradó adrenalin-löketet. Az összeállítás szokás szerint egyeseket ki fog borítani, mert kicsit most is el fogok helyenként rugaszkodni a klasszikus sportfilm kategóriától, de nyugalom: lesz benne foci, meg akció, meg Oscar-díj, meg, meg Vangelis, meg Márkus László. A lista direkt van összevissza, így az olvasó még mielőtt egy neki nem tetsző gyengébb mozi miatt a sarokba vágná a laptopját, javaslom, előbb görgessen a legaljáig, onnan már úgy sincs lejjebb. 

Minden héten háború

Nem ez Oliver Stone legjobb filmje, de a műfaj egyik meghatározó alkotása, ráadásul Al Pacino talán utolsó jó alakítása is. Hosszú, dokumentarista stílusú, a nagy öreg mellett Jamie Fox és egy halom tehetséges színész, harc, vér és verejtékkel kiszenvedett döntések, sikerek és bukások. Röviden talán így lehetne összefoglalni, de Stone is segít: „Ami a Római Birodalomban a gladiátorjáték volt, az a foci Amerikában. A futball egyfajta pogány rítus, amely közben kiűzhetőek a rossz szellemek. Az ember a pályán újra barbárrá válhat, és ez a játék varázsa. A focisták olyan értelemben hősök, hogy ezt a barbár szertartást saját kárukra képesek gyakorolni."

Két félidő a pokolban

Magyar focis filmekből is van jó pár említésre méltó remek - például a Régi idők focija, vagy a 6:3, avagy játszd újra Tutti -, innen kényszerültem kiemelni a legnagyobbat, melyet később Menekülés a győzelembe címmel újra is forgattak, nagy sztárok - Sylvester Stallone, Michael Caine, Pelé - és némi cukormázzal tálalva. Az eredeti klasszikust Bacsó Péter forgatókönyvéből a rendezőisten Fábry Zoltán készítette, olyan színészekkel, mint Sinkovits Imre, Márkus László és Garas Dezső. A film 1944-ben, Ukrajnában játszódik, ahol egy magyar munkaszolgálatos századból összeverbuválnak egy csapatot, hogy játszhassanak egy német tiszti csapattal Adolf Hitler születésnapja alkalmából. A rabok között van Ónodi II, aki klasszis labdarúgó, őt "kérik fel", hogy szervezzen csapatot az éhes, fáradt, lelkileg és testileg is megkínozott társaiból. Sinkovits olyan erővel alakítja karakterét, hogy nem véletlenül van emlegetve a valaha élt legnagyobb színészek között. A film az erkölcsről, a reményről, és arról szól, hogy van, amikor a foci több mint sport. Ha olyan kiváló lenne a focink minősége, mint ez a film, akkor a mostani világbajnokságon a magyar csapatot nem alaptalanul várnánk a döntőbe.

Space Jam - Zűr az űrben

Egyszerűen nem lehet kihagyni ezt a roppant gagyi fércmunkát, mert mégiscsak fiatalkorunk múló szépségét reprezentálja. Az, hogy a fent említett két klasszikus után befért az ajánlott sportfilmek közé, két személynek köszönheti: ők pedig Michael Jordan és Bill Murray. Ki ne emlékezne a nyitójelenetre, amikor a kis Air Jordan a naplementében az I believe i can fly című slágerre dobálta a kosarakat. Terveznek folytatást,  de nem tudom elképzelni, hogy az ne bukna meg, hiszen például LeBron James is remek játékos, de egyszerűen nem tudna a hátán elvinni egy filmet.Jordan több volt, mint egy kosaras, kisugárzása, mentalitása, fizikát meghazudtoló fizikuma olyan példaképp emelték, akire még az 1.98 méternél magasabb emberek is felnéztek.A szív bajnokai

Egy jószándékú, kissé szirupos tanmese az esélyadásról, az elfogadásról, a jóságról, melyben még az is megtörtént, hogy Sandra Bullock elnyerte az Akadémiáról a legjobb női alakítás díját.. Ne legyünk rosszmájúak, valóban nem rossz a visszafogott, szigorú, pragmatikus alakítása, és legalább nem Meryl Streep nyert abban az évben is. A történet középpontjában egy nehéz sorsú fekete fiú, Big Mike áll, aki bár nem a legélesebb kés a fiókban, szíve mégis tele van csupa szeretettel. Őt karolja fel egy gazdag, felső tízezerbeli asszony (Bullock), aki beiskolázza, eteti és tetőt ad a feje fölé. A történet azért lett nagy siker, mert a srác nem hatalmas bulikat szervezett a birtokra, hanem az egyik legjobban kereső amerikai futball játékossá vált. Olyan sportfilm, amit bátran lehet hölgytársasággal nézni.Emlékezz a titánokra

"Almost heaven, West Virginia, Blue Ridge Mountains, Shenandoah River, Life is old there, older than the trees
Younger than the mountains, blowing like a breeze" - A filmben szereplők fele valószínűleg hiába kezdte volna el énekelni torkaszakadtából a Country road, take me home című örökbecsűt a focipályán, valószínűleg a közönség hangos huhogással válaszolt volna rá, még a saját helyi B-közép is, bár ez még 2018-ban is sajnos megtörténik sok helyen. De most nem a Balkánról beszélünk, hanem a hetvenes évek Amerikájában, pontosabban Virginia államban, ahol ha levetítették volna 12 év rabszolgaságot, az úri közönség egy része afféle szomorú nosztalgiából szipogott volna gyapotból készült zsebkendőjébe. Ám ez a film nem erről szól, ha Denzel Washington az edző egy amerikai-futball csapatnál: A két lábon járó tökösség és férfias kisugárzás megtestesítője nagy csaták árán kovácsolja össze a széthúzásoktól sújtott suli csapatot. A film a további jó színészek mellett azért is maradandó, mert az alapvető emberi értékekről szól, és nem a gonosz fehérek a csupaszív feketék ellen típusú szörnyen buta felállás mellett teszi le a voksot. Egyszer mindenképp meg kell néni.

Csavard be mint Beckham

Bájos történet egy indiai származású londoni családról, ahol az éppen nagykorúvá váló Jess (Parminder Nagra) futballkarrierre vágyik ahelyett, hogy szülei szándéka szerint minél hamarabb hozzámenjen egy böcsületes szikh úriemberhez. A lány igyekszik palástolni családja előtt azt, hogy délutánonként rövid tréningnadrágban rohangál a pályán. Ebben támogatja barátja, Jules (Keira Knightly) és szerelme/edzője, Joe (Jonathan Thys Meyers). Kicsit közhelyes, de az ügyes forgatókönyvnek hála végig szórakoztató alkotás, amit nem kell komolyabban venni, mint amilyen, de végig mosolyogva nézzük végig, ahogy a tehetség utat tör magának. Ja, és persze a címszereplő sem maradhat ki a moziból. Mert is volna.Góól

Igen, ez a film rém gyenge, de nem tudtam kihagyni, mert mégiscsak futballról szól, de csak az nézze meg, akinek mond valamit Alan Shearer neve, és szereti a Premier League-et. Annak egy kis bűnös élvezet lesz a film. Felhívom a figyelmet viszont arra, hogy a foci legnagyobb rajongói se nézzék meg a második és a harmadik részt, mert azok már a masszív kínzás kategóriába tartoznak, teljesen értékelhetetlenek. Hasonló a történet mint az fent említett filmben, egy ifimeccsen felfedezik a kis Santiago-t, aki a helyi amcsi amatőr ligában rúgja a bőrt. Egy ott nyaraló volt menedzsernek feltűnik a tehetsége, és irány az egyik legnagyobb múltú brit klub, a Newcastle csapata, ahol megkapja az esélyt a bizonyításra. Természetesen kitalálható mi történik, lesz dráma, sírás, edzés, motivációs beszéd, szörnyen rossz alakítások, de akad egy két jobb is. A főszereplő pedig annyira nem tudott focizni, hogy már kissé bántó, amikor játék közben az operatőr a csak fejét, vagy csak a (statisztája) lábát veszi. Ez nem is olyan nagy baj, aki izgult már focimeccsen, ezt a filmet is kissé pironkodva, nem dicsekedve vele, de élvezni fogja. 

A pankrátor

A rekviem egy álomért rendezője, Darren Aronofsky feltette magának a kérdést, hogy ki képes eljátszani egy testileg és lelkileg lecsúszott sztárt. Behunyta szemét, gondolkodott körülbelül 2 másodpercet, hóna alá csapta a forgatókönyvet és már indult is Mickey Rourke-hoz, aki Oscar-jelöléssel hálálta meg a visszavonult, hallókészülékes és magányos pankrátor megformálását. A szemcsés képek, ahogy a kamera követi a megtört harcost beleszögeznek a székbe, és nagyon örülünk annak, hogy Aronofsky nem gondolkodott még 5 másodpercig, mert akkor Nicolas Cage csengője szólalt volna meg.

Dühöngő bika

Michael Scorsese, Robert De Niro, Joe Pesci. Ahol ez a három ember egyszerre ott van a stáblistán, már nem lehet rossz film. Az ökölvívó Jake La Motta életét feldolgozó mozi nem csak minden idők egyik legjobb sportfilmje, hanem egy tanmese is egyben, hogyan tudja a hírnév, siker és csillogás tönkreverni egy ember életét. De Niro nagyon jó, de ez természetesen nem kérdés, hiszen alakításaiba csak a kétezres évektől lehet belekötni (bár akkortól nagyon). 

Hajsza a győzelemért

Ez a film kicsit a semmiből jött 2013-ban, senki nem várt semmit, senki nem ajánlotta senkinek, valahogy mégis beúszott a köztudatba, és szépen, a külső sávban bekúszott a legjobb autóversenyes filmek közé. A hetvenes évek derekán játszódó történet James Hunt, a vagány csajozógép brit pilóta, a Forma 1 rocksztárja, és Niki Lauda, az osztrák zseni, versengését mutatja be.  Chris Hemsworth és Daniel Brühl játéka nagyon jó, mind a ketten hozzák a karakterüket, és eszeveszettül jól is áll nekik. Ron Howard, Hollywood "menjünk biztosra" rendezője izgalmas filmet készített, amit bátran ajánlok olyanoknak is, akiknek amúgy nem szíve csücske az autóversenyzés világa.+1: Ballers

Dwayne "The Rock" Johnsont mindenki, jelenleg ő az első számú akciósztár, egy rahedli pénzt keres, folyamatosan kommunikál a rajongóival, nemrég egy magyar lánynak is jókívánságokat küldött a ballagására. És még egy saját műfajt is behozott a közismeretbe: A Szikla a dzsungelben elnevezéssel.A nagydarab expankrátor amerikai futball-játékosokról és ügynökeiről szóló sorozatában nem tör olyan színészi babérokra, mint Bryan Cranston, ám tény, hogy jól áll neki az ex-sztárjátékosból ügynökké vált szerep. A széria érdekesen, némi humorral és drámával átitatva mutatja be a csillogást, az igazolást, a nagy amerikai foci klubok körüli életet, ahol annyit érsz, ahány kiló fux lóg a nyakadban, és hiába mondja a Szikla, hogy lízingelj Ferrarit, mert rohadtul nem jó befektetés megvenni, de akkor is megteszed, mert akkora raj vagy.

Akik kimaradtak, de hasonlóan jó (ha nem jobb) filmek: Rocky, Creed, A remény bajnoka,, Jerry Maguire A leggyorsabb indián, Millió dolláros bébi, Golfőrültek, Tűzszekerek

Nektek melyik a kedvenc sportfilmetek?