Mához 60 éve mutatták be a valaha volt egyik legjobb szatírát, a Dr. Strangelove, avagy rájöttem, hogy nem kell félni a bombától, meg is lehet szeretni-t. Stanley Kubrick 1964-es alkotása akkor készült, amikor az Egyesült Államok és az egész világ a hidegháború árnyékában élt, valós félelem volt, egy orosz-amerikai nukleáris összecsapás.

Uraim, itt nem harcolhatnak, ez a háborús szoba!

Peter Sellers három szerepben brillírozik

A vietnámi háború javában tombol, Kennedy meghalt, a kubai rakétaválság éppen csak két éve ért véget, amikor megjelent a mozi, melynek nem csak popkulturális hatása nagy: állítólag amikor Ronald Reagan első elnöki napját töltötte a Fehér Házban, megkérte kísérőit, mutassák meg neki a stratégiai tanácskozótermet, ahonnan a nemzetközi hadviselés irányítható. A személyzet csak pislogott, mert ez a terem csak Kubrick filmjében létezett, a valóságban nem, de a rendező annyira hitelesen ábrázolta a filmben, hogy az elnök is bedőlt neki.

 A történet banális, de sajnos pont ettől átélhető

Egy amerikai légitámaszpont őrült tábornoka bombázókat indít a Szovjetunió ellen, mert meggyőződése, hogy a kommunisták az Amerikai Egyesült Államok elpusztítását tervezik. Miután az amerikai elnök értesül az esetről, azonnal felveszi a kapcsolatot az oroszokkal. Ők azonban semmit sem tehetnek, ha országukat támadás éri, beindul a leállíthatatlan védelmi protokoll, és azonnal atomcsapást mérnek az Államokra.

Mindegyik karakter szándékosan el van nagyzolva, mintegy önmaga karikatúrájaként működik. Kubrick úgy mutatja be a fegyverkezési őrületet és az atomháború veszélyét, hogy a néző nem tudja eldönteni, melyik fél a szánalmasabb: a szerencsétlen és döntésképtelen amerikai, a részeg szovjet elnök, vagy a háborúpárti tábornokok. De még a bombázó pilótája sem véletlenül van cowboy-kalapban...

Természetesen Peter Sellers viszi el a show-t, bár az elnököt és egy magas rangú tisztet is eljátszik, egyértelműen a címszerepet élvezte a legjobban, mely már önmagában egy jó színész jutalomjátékáért kiált: 

a német (európai) bevándorló Dr. Strangelove többször "mein Führer"-nek nevezi az amerikai elnököt, állandóan lefogja jobb kezét mert félig öntudatlanul, de folyamatosan, karlendítéseket csinál. Erős vita képzi annak tárgyát is, hogy melyik tudósra utal karakterével a Manhattan-tervből.

Érdekességek:

• A filmben a bázison többször látható a Peace is our Profession, azaz „A békéért dolgozunk” felirat, ami egy morbid komikus elem, hiszen egy atombombákkal felszerelt bázison vagyunk.
• Peter Sellers három szerepet is játszik: Dr. Strangelove tudós, Lionel Mandrake ezredes és Merkin Muffley elnök szerepét.
• Beszédes nevekben sincs hiány a moziban: "Bat" Guano ezredes neve gyakorlatilag denevérszart jelent, Jack D. Ripper tábornok neve is szójáték, az angol Jack the Ripper-re, azaz Hasfelmetsző Jackre hasonlít, T. J. "King" Kong neve egyértelműen King Kongra, az óriásmajomra utal.
• Kubrick eredetileg John Wayne-t kérte fel a pilóta szerepére, de a híresen anti-kommunista színész azonnal nemet mondott.
• A filmet négy Oscar-díjra és hét BAFTA-díjra jelölték, és végül négy BAFTA-díjat kapott.

Forrás: port.hu, hitchcock.hu, bbc.com, The Guardian, mafab.hu