Emlékszem rád - kritika
Egész vállalható horrort kapnak a rajongók Izlandból, de mégis felvetődik az örök kérdés: Minek Ment Oda?
Borongós, ködös idő, sötét tónusú zene, motorcsónak kúszik a vízen, míg a másik jelenetben egy öregasszony felakasztja magát a helyi templomban. A nagyon szürke Izlandon járunk, a gleccserek, tűzhányók és az alkoholizmus, ahol az Emlékszem rád című horrorfilm játszódik.
Háromfős reykjavíki társaság érkezik egy isten háta mögötti kisvárosba, hogy felújítsanak és vendégházzá alakítsanak egy régi épületet. A háznak azonban sötét múltja van, amire a csapat egyik tagja figyel fel először. Ezzel párhuzamosan egy másik történetszál is fut: tragikus múltú pszichiáter kezd el nyomozni egy rendőrnővel egy templomban elkövetett öngyilkossággal kapcsolatban. Mindkét eset megoldása a múltban keresendő és ahogy az lenni szokott, a dolgok eldurvulnak...
Alapnak ez is nem rossz, és maga a megvalósítás is jól sikerült: a kimondhatatlan nevű színészek jól teljesítenek, az atmoszféra sötét és sokszor meg fogunk ijedni a mozi nézése közben. Mellékes, és valószínűleg csak a poszt írójának a véleménye, de esküszöm, ha én elmegyek egy elhagyott szigetre, és ott behaluzok egy halott gyereket egy temető mellett, ráadásul még suttogást is hallok, körülbelül harminc másodpercen belül indulok haza, ha kell, úszva basszus. Tudom, ez az a pontja a horroroknak, amikor nyelni kell egyet és elfogadni, hogy a szereplők lebutulnak. A ház az erdő mélyén sem tartott volna sokáig, ha a srácok (ahogy egy normális ember tenné) befosnak az őrült benzinkutastól és inkább a strandra mennek.Fura zajok a pincében. Ötlet: Váljunk szét!
Ha ezen túljut az ember, tényleg egy viszonylag érdekes témákat feszegető alkotást lát, eltűnt gyerekekkel, vallással, szerelmi háromszöggel. A gyerekszál adja a film fő tragédiáját. Ezek a visszatérő gyerekkísértetek/szellemgyerekek általában valami súlyos traumát szenvedtek el, én is emlékszem, egyszer hallottam élőben Friderikuszt énekelni, kellett vagy száz Kaláka koncert, hogy eltemessem magamban.
Azoknak ajánlom a filmet, akik ebben a ködös borongós nyirkos időben otthon a takaró melegében egy rántott sajttal az ölükben akarnak egy kicsit borzongani, és nem zavarja őket néhány logikai baki, esetlegesen egy befejezetlen cselekményszál.
Konklúzió, érdekességek
- Erős film, de messze nem hibátlan (Jé, a rendező neve Thor... )
- Az alkotás a Vertigo Media hozta el hazánkba, és a világpremierrel egy időben, november másodikán érkezik a mozikba.
- A mozi az azonos című könyvből készült, ami talán még jobb is a filmnél (a műfajában).
- Még ha valami nem is sikerül a legjobban, az izlandi filmek minden filmfesztiválon ott vannak, gondolom főként a hangulatuk miatt.
- Ha tetszett az írás, más tartalmak mellett még több kritikát és filmes témát is olvashatsz a Te jössz blogon.