A #metoo kampányról az internet szemével
Hashtag mögött a múlt - vendégposzt
Itthon a Marton László-ügy uralja a sajtót és egyúttal a közbeszédet, melynek előidézője a Weinstein-botrány volt. Utóbbiból indult a #metoo kampány, mely tornádóként söpört végig a közösségi oldalakon. A Te jössz blog első vendégposztjában egy social media kutató cég, a SentiOne munkatársa, Vida Eszter egy kvázi eredettörténetet írt az általuk mért objektív eredmények alapján.
#Metoo, azaz #enis. Felfigyelt a magyar internet, és megosztozik az üzeneten. Egy, a közösségi médiára optimalizált hívószóban koncentrálódik a bántalmazás, a nők (és férfiak) elleni szexuális erőszak társadalmi problémája. Hashtag mögé tettük a múltat. De hol tart a kampány? És vajon hol tart a cél?...
Idén október 13. és október 25. között (a kampány online elterjedésének kezdeti csúcsidőszakában) több mint ezerkétszáz alkalommal posztolták a magyar nyelvű interneten a metoo hashtaget, legyen szó a közösségi média különböző platformjairól (Facebook, Instagram, YouTube, Twitter) vagy más online felületekről, mint például hírportálok, blogok, fórumok, derül ki social listening (közösségi média figyelés) kutatásunkból.
A kampány október 16-án indult a Szeretlek Magyarország cikkével, majd a Süel Jótékonysági Műhelyvásárának ügyes megoldásán keresztül terjedt tovább, akik az alkalom szülte lehetőséget megragadva ‘metoo’ hashtagelték az amúgy már évek óta megrendezett eseményüket. Október 16-án pedig végül az online világ közönsége közössé tette a közösségi médiában is az ötletet és a kezdeményezést, így jelezve egy komoly társadalmi jelenség, probléma online és közösségi háttértámogatásának - vagy akár irányításának - burjánzó erejét.
Pethő Anita irodalomtörténész, Tatjana Gucu olimpiai bajnok tornásznő, Vera Jourová uniós igazságügyi biztos, Sárosdi Lilla, Nyáry Krisztián író, Török-Illyés Orsolya, Horányi Juli és Teszári Nóra…, hogy csak néhányat említsünk a kezdeményezés mellé álló, és korábbi atrocitásokat nyíltan felvállaló közszereplők közül.
Október 21-én pedig új kontextust teremtett egy pszichológus, aki a gyerekkorba emelte át a témát - az esetenként ugyanúgy érintett, mégis tehetetlen gyermekek (nem létező) lehetőségeiről beszélve.
A legtöbben Facebookon tettek hashtag vallomást, de a Twittert is sokan választották online sorsközönségnek.
A rossz üzenet ereje - aka. közel hétszáz komment és egy törölt Facebook oldal
A vizsgált tíz nap online adataiból, tanulságaiból és publikus szöveges tartalmainak elemzéséből generált Opinion Leaders (Véleményvezér) lista harmadik helyén Ágoston László operaénekes, művész kapott helyet, aki a www.agostonlaszlo.hu oldalon közzétett cikkének köszönhetően pozicionálta magát a kampány sűrűjébe.
Ezt a történetet azért érdemes vizsgálni, mert posztról-posztra szemlélteti, hogy az üzenet átadásának sikere milyen hatalmas arányban múlik a megfelelő szavak, a megfelelő történet kiválasztásán, és a közösségi média alapdinamikáját adó, valós idejű visszacsatolás minőségén. Egyáltalán, ennek biztosításán.
Bár a blogon megjelent cikk folyamatosan elérhető volt - és máig az, a művész publikus Facebook oldala néhány napig megszűnt létezni.
A kampányhoz kapcsolódó, saját publikus Facebook oldalon közzétett első bejegyzést Ágoston László október 16-án publikálta. Egy - az ő szavaival fogalmazva - "kedves nőismerőse" posztját osztotta tovább, mintegy támogatásáról és elismeréséről biztosítva azokat a hölgyeket, akik ilyen módon publikusan és névvel együtt vállalják az őket ért, eddig eltitkolt sérelmeket.
Ezt a gondolatsort később azonban tovább vitte Ágoston László a saját blogján is, az Elég a férfigyűlöletből - is! (október 18.) című cikkében, ahol tágabb kontextusba helyezte az üzenetet: miszerint a férfiak is ki vannak téve ezeknek az akár lelki, akár testi bántalmazásoknak:
“Azt hiszem, kétszer történt meg velem eddig, hogy vitába keveredtem egy nővel, majd ő keresett meg (!) chaten és miután látta, hogy nem lesz számára kedvező a beszélgetés végkimenetele, azzal vágta rövidre a dolgot, hogy felkiáltott: "Hagyj békén! Ne zaklass!" (a Facebookról, a saját cikkre való reflexióként)
A téma természetéből fakadóan érzékeny, főleg annak tükrében, hogy az anonimitás leplét levetve, személyes vallomásokon alapszik. Webes szövegelemzésünk mentén láthatóvá vált a kampány terjedésének egy igen domináns és az online felhasználók, résztvevők konszenzusán alapuló kommunikációs üzenete - a sértett fél nem a női nem. A sértett fél nemtől függetlenül: az áldozat.
A fenti bejegyzés és a blog poszt éppen ezért elsöprő kommenthullámot idézett elő - a publikus webes tartalmak körében is, tekintve, hogy maga az online színtér is a művész nyilvános rajongói oldala volt. Lászlónak közel 109 000 követője van/volt Facebookon, és csak ez a bejegyzés összesen közel 700 kommentet generált. A legtöbben azt sérelmeztek, hogy a cikk olyan személyes élményeket listázott és állított szembe a szexuális erőszakkal, melyek sem fajsúlyukban, sem időben nem illeszkedtek a #metoo kezdeményezés előrevivő és súlyos szexuális bántalmazások nyílt felvállalásán alapuló kontextusába: legyen szó akár férfiről, akár nőről.
Az utolsó komment
Végül az oldal passziválása előtti utolsó közzétett posztban a szerző ismét, már többedik alkalommal reflektál az írására érkező kommentekre.
Á.L:: Többen írtátok, hogy a két nappal ezelőtti ‘Elég a férfigyűlöletből! - is’ című cikkemmel egyet tudtok érteni, de az időzítést nem tartjátok a legszerencsésebbnek. Tudnék ezzel vitatkozni, de attól sem zárkózom el, hogy igazat adjak ezeknek a hangoknak, valóban nagyszerű, hogy a #metoo kapcsán elindult egy - akármekkora mértékű - megtisztulás, amire lehet, hogy most meg kella dni az időt, a figyelmet és a tiszteletet, hogy utána újra szóba lehessen hozni a kampány kiszélesítését, ahogy írtam….Az viszont, hogy már két napja a legválogatottabb ocsmányságokat irkálják a nők az oldalamra, nehezen emésztem meg. Nem értem, hogy ilyenkor hol vannak a nem-radikálisok, hol vannak a nem agyonfrusztráltak, akik helyrebillentenék az egyensúlyt...Tehát kedves nem elborult hölgyeim! Javaslom, ti magatok szűrjétek meg és állítsátok le a kommentben is látható kommunikációt használó nőket! A közös céloknak teljes mértékben árt az ilyen. Nekem viszont "nincsen pinám", hogy szólhassak nekik....”
Majd többé nem érhető el az oldal. A blogról átkattintva sem. A Facebook-lapját október 25-én aktiválta újra Ágoston László.
Ez az eset jól példázza a korlátokat: fontos a releváns kapcsolódási pont könnyen azonosítható megléte, az érzékenység és a hitelesség megőrzése, valamint a proaktív és természetesen szabad témaválasztás mellett az ehhez kapcsolódó felelősség és párbeszédre nyitott jelenlét vállalása IS. A kettő együtt jár. A kettő együtt kell, hogy járjon. Hiszen az influencer szerep létjogosultságának alapfeltétele a közönséggel való interakció, a reflexióra való nyitottság. Ennek hiánya, megtagadása vagy passzív "kezelése" (pl. oldalletiltás) azonnali hitelvesztést eredményezhet.
Mindennek remek ellenpéldája az ‘Erzsi for president’ Facebook oldalon közzétett 'Elnökasszonyi kommüniké' bejegyzés. Ez a vizsgált időszak harmadik legnépszerűbb tartalma (a rendszer a teljes magyar interneten közzétett kapcsolódó publikus tartalmak elérési mutatói alapján számol), közvetlenül a HVG Twitter és Facebook posztja (A férfiak most egy dolgot tehetnek: figyelmesen végighallgatják a nőket) után. 159-en osztották tovább, 1204-en lájkolták és közel 64 000 emberhez jutott el, azaz ennyien láthatták.
“Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a férfiak is védelemre szorulnak. Kutatások szerint a családon belüli erőszak elkövetői, legyenek akár férfiak, akár nők, gyakrabban emelnek kezet idős férfiakra és fiatal fiúkra. A családon belül elkövetett emberölések áldozatainak 61 százaléka férfi, a kiskorúak sérelmére elkövetett cselekmények áldozatainak 66 százaléka fiú.”
