2017. okt 20.

Anyám! - kritika

írta: Zováthi Domokos
Anyám! - kritika

A Te jössz blog "Hogyan készítsünk pszicho-horrort" receptleírása

Nem egy könnyen fogyasztható vacsorát kínál a blog most azoknak az ínyenceknek, akik valami érdekes, nem hétköznapi mozira éheznek. Aki nem mer elmenni vaktában, azok szól az Anyám! receptje. Higgyétek el, erre lehet számítani.

mother.jpgFotó: Imdb

A séf:

- Darren Aronofsy, aki leginkább formabontó, "törvényen kívüli", nem feltétlenül az átlagember ízlésének megfelelő alkotásokat főz boszorkánykonyhájában. Példaként szolgál erre a Requiem egy álomért, mely a vendég minden érzékszervét a székhez szögezi, a finoman mozgó, mégis nehéz tartalommal telepakolt Fekete Hattyú és a már-már giccsbe hajló, szinte túl édes Forrás, aminek elfogyasztása egyfajta szimbolikus cukorbetegséggel fenyeget. Szinte hihetetlen, hogy ő sütötte ki a kóser Pankrátort is, mely olyan a filmográfiájában, mint egy Michelin-csillagos étteremben a rántott sajt.

Hozzávalók:

- A séf által megálmodott recept részletes leírása

- Egy fiatal Oscar-díjas színésznő (Jennifer Lawrence)

- Egy Oscar-díjas baltaarcú, de sármos színész (Javier Bardem)

- Egy Hollywood-i veterán, aki csípőből hoz bármilyen ráosztott szerepet (Ed Harris)

- Egy ismert, de rég nem használt csillag. Egyáltalán nem romlott meg a hosszú évek alatt, csak valamiért eddig a hátsó polcon tárolták. (Michelle Pfeiffer)

- Egy megbízható operatőr, aki több stílusban is felhasználható, legyen szó a Vasember filmekről, vagy a séf korábbi munkáiról (Matthew Libatique)

- Egy olyan környezet - lehetőleg minél nyomasztóbb - ami már eleve klausztrofóbiát okoz. (Egy recsegő padlójú hatalmas családi ház)

- Feszültség, (eleinte) lappangó erőszakkal

- Pince, sötét pince (mint olivaolaj a salátára, annyira kihagyhatatlan)

- Fűszerezésnek használjunk egy csokor bibliai metaforát, teremtéstörténetet, önmarcangolást és egy kis audiovizuális tébolyt

Elkészítés:

Mivel abszolút minőségi hozzávalókkal dolgozunk, csak figyelemmel kell követni az instrukciókat. Az alapokkal kezdünk: A két fő alapanyag közül elsőként a Nőt kezdjük forralni, lassú tűzön. Egy ideig mással nem is foglalkozunk, a Férfi egyelőre a háttérben van, pácolódik az íróasztala mögött.

Húsz perc múlva dobjuk őket a serpenyőbe, és gyorsan adjuk hozzájuk a két erős karaktert, majd rázzuk össze őket. Ebből a kölcsönhatásból egy rendkívül erős hatást kapunk, kóstolás közben nem is igazán értjük, mi lesz ennek a vége.

Egy óra múltán a tűzről lehúzva már sejteni, mi is fog ebből a receptből kikerekedni, ám most jön a trükk:

A maradék hozzávalót elképesztő intenzitással szórjuk bele a tálba, amely valószínűleg füstölni és lángolni fog, de ne dobjuk ki a kukába, amikor már úgy látjuk, hogy egy nagy katyvasz lett az égész, mely égeti az összes érzékszervünk.

Azonnal tálaljuk, lehetőleg forrón, és garantáltan egy olyan kulináris élményben lesz részünk, melynek ízei még jó darabig kísérteni fognak. Megosztó, de műfajteremtő.

Ajánlás:

Az elfogyasztás után semmiképp sem valami könnyű desszertet vagy italt javaslok. Talán a legjobban egy jó töményital és egy alvás után ülepszik meg a fogás.

Szólj hozzá

ajánló kritika film filmkritika ed harris javier bardem jennifer lawrence Anyám filmappa Filmappa