A Kárpátaljáért felelős kormánybiztossal beszélgettünk az ukrán-orosz konfliktusról, korrupcióról, gazdaságpolitikáról, sikerekről és nehézségekről, de természetesen legfontosabb missziója, az Ukrajnában élő magyarok támogatása sem maradt ki.

Fotó: kormany.hu, Botár Gergely

Milyen gyakran utazik Kárpátaljára?

Általában hetente többször, de most például csak vasárnap vezetek le.

Vezet?

Igen. Alapvetően járna nekem sofőr, de tudni kell, hogy üdvözlésnek ilyenkor az ember elé tesznek egy deci vodkát. Erdélyben még ha erélyesen mondom, hogy nem kérek, mert dolgozom/beteg vagyok, akkor elnézik, de itt hatalmas sértés.

Ön hódmezővásárhelyi. Korábban nem volt kapcsolata Kárpátaljával. Akkor miért Önt nevezték ki?

Ez egy nagyon jó kérdés, én is kutattam az okát hosszú ideig. (Nevet) Bár eredeti szakmám szerint orvos vagyok, már gyerekkoromtól fogva érdekelt, szívügyemmé vált a határon túli magyarság helyzete. Tény, hogy Erdélyt behatóbban ismerem, de 2014 óta a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságán felügyelem a határon átnyúló beruházásokat, ezáltal jól megismertem a kárpátaljai régiót is. Azt pontosan látom, mi zajlik Ukrajnában, így azt gondolom, ez volt az oka a kinevezésemnek. Az egy korrupcióval nagyon fertőzött ország, így jobb volt egy kívülállót odarakni, akit semmilyen kényszer, ígéret, üzleti érdek nem befolyásolhat.

A csempészettel mi a helyzet?

Ez nem az én területem, de maradjunk annyiban, van olyan szakasza a Tiszának, ahova én is csak egy deszanttal mernék odamenni.

Akkor beszélgessünk inkább arról, ami az Ön területe. A magyar kormány egy valóban óriási léptékű óvodafejlesztési programot indított el.

Minden túlzás nélkül állítható, hogy Trianon óta – ugye most közeledik lassan a 100. évforduló – ilyen típusú, ilyen mélyreható óvodafejlesztési program nem volt a Kárpát-medencében. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy ez egyetlen forintot sem vesz el a hasonló magyarországi programok elöl, mert azok uniós forrásokból finanszírozottak. Itt ugye 17,2 milliárd forintról beszélünk.

Miért jó ez nekünk, itt, Magyarországon élő magyaroknak?

Sommásan mondhatnám azt, hogy alkotmányunkban kötelezettséget vállaltunk, de ennél azért jóval többről van szó. Ez egy nagyon-nagyon jó befektetés. A Kárpát-medence népei hasonló cipőben járnak, mint mi, fogynak, és elvándorolnak. Ez mindenhol érezhető a gazdaságban, ráadásul elöregedő társadalomhoz vezet ez a folyamat. Magyarország előnyhöz juthat a lassan 100 éve tartó átok ellenére, hogy él még a határokon túl majd két és fél, hárommillió magyar. Egy egyszerű példát mondok: minden 5. orvosi diplomát a hazánkban dolgozó szakemberek közül Marosvásárhelyen állítottak ki. Ha ezt beszorozza az orvosok számával, és egy „átlagos” orvos képzési költségeivel, akkor az elmúlt huszonöt év nemzetpolitikai támogatásának összege jön ki. De az élet rengeteg más területén is megvan a haszna.

Ezért adnak rendszeresen magyar állami támogatást, illetve indítanak olyan programot, mint az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Program? (A közleményből: A pályázat keretében vissza nem térítendő támogatást folyósítottak kárpátaljai egyéni vállalkozók, mikro- és kisvállalkozások számára, eszközbeszerzések és turisztikai beruházások megvalósítására.)

A magyar állami támogatással pozitív diszkriminatív helyzetbe hozhatjuk a magyar vállalkozásokat. A program keretein belül kárpátaljai vállalkozók százai jutottak forrásokhoz. Egyéb támogatásaink keretében pedig több ízben támogattuk az egészségügyi infrastruktúra fejlesztését, oktatási-nevelési támogatást adunk a magyar iskolákba járóknak, óvodákat építettünk, ingyenkonyhákat finanszírozunk, nyelvoktatási programunkon keresztül pedig több ezren kezdtek magyarul tanulni. Idén januártól a Kormánybiztosság kezdeményezésére újabb csoportokat vontunk be a fizetéskiegészítési programba, mert kötelességünknek tartjuk, hogy lehetőségeinkhez mérten anyagiakkal is segítsük nemzettársainkat.

Az ukrán kormány hogy áll ezekhez a támogatásokhoz? Nem érzik úgy, hogy beleszólunk a dolgukba?

Ukrajna egy nagyon súlyos, és mély gazdasági és társadalmi válságba került. Az az ország, melynek hatalmas és gazdag földjei vannak, dúskál az ásványi anyagokban, jelenleg harminc százalékkal kevesebb GDP-t állít elő, mint a hatod akkora, négyszer kevesebb lakossal rendelkező Magyarország. Ma már a kölcsönös érdekekre helyezzük a hangsúlyt, ezek a magyarokat segítő programok természetesen őket is segítik.

Akkor csúnyán akár mondhatjuk azt is, hogy levesszük a vállukról a kárpátaljai magyarság „terhét”?

Ennél azért sokkal többről van szó, hiszen néha kényszerűen vállalunk át terheket, és természetesen, ha egy kárpátaljai közösséget segítünk, ott nem csak magyarok vannak.

A turizmus fellendítésére törekednek?

Ukrajna egy sík ország, kivétel a Kárpátok, ezért megindult erre a belföldi turizmus, másrészről pedig az is látható sajnos, hogy a donyecki helyzet miatt kevesebb turista ment oda hazánkból. A magyar lakosság reakciója természetesen érthető, de csak azért, mert vélhetően nincsenek tisztában azzal, hogy a háborús események messzebb vannak, mint például Párizs Budapesthez képest. Ezen próbáltunk, javítani, és elindítottunk egy programot, aminek a keretében nyugdíjasok, egyházközösségek pályázhatnak összesen 25 millió forint értékben. Tavaly is volt már erre lehetőség, több mint száz csoport ment ki, és amellett, hogy megismerték a gyönyörű tájakat, és az ottani kultúrát, több mint 50 millió forintot hagytak ott, költöttek el. Ezt indítottuk el idén is újra. Ezen kívül támogattuk, hogy Kárpátalja egy színvonalas standdal képviselje magát az idei Utazás kiállításon.

Miért érdemes Kárpátaljára menni mondjuk egy diák-, vagy nyugdíjas csoportnak?

Kárpátalja területe szinte ugyanakkora, mint a Székelyföldé. A természeti szépségei lenyűgözőek, onnan ered a Tisza, ott van Munkács vára, ahol megelevenedik a magyar történelem, elég csak, ha Zrínyit és Rákóczit említem. De nem hagyhatom ki Vereckét sem, ha valaki odamegy, akkor láthatja, hol érkeztek honfoglaló őseink. De ott van például Kendereske is, ahol Feszty Árpád a híres, ma Ópusztaszeren kiállított körképet festette.

Mondhatni oroszbarát ország vagyunk, ez nem szül konfliktust?

Először is, nekünk, magyaroknak nagy gazdasági károkat okoz az orosz embargó, viszont tagadhatatlan, hogy az energiafüggőség miatt nekünk az orosz nagyhatalommal kiegyensúlyozott kapcsolatra kell törekednünk. Ezt néha halljuk vádként, azzal együtt, hogy Oroszország a legnagyobb befektető Ukrajnában. Az is tény, hogy az elsők között ismertük el Ukrajna függetlenségét, és elsők között nyitottunk nagykövetséget Kijevben. Támogatjuk a vízummentességüket és az európai integrációjukat. Ukrajna elhatározta, hogy az EU felé tart, Magyarország pedig erkölcsi kötelességének érzi, hogy támogassa szomszédját ezen elhatározásában.

Magyarellenes atrocitások történnek Kárpátalján?

Ukrajna e része rettentően sokszínű kulturálisan és etnikailag is, évszázadok óta élnek együtt itt különböző népcsoportok.  Éppen ezért, ez a sokszínűség egyfajta toleranciát és együttélést jelent a gyakorlatban. Kárpátalján például egyáltalán nincsenek olyan magyarellenes provokációk, mint Romániában, amely közben EU-s tagtársunk, és a NATO-ban is partnerek vagyunk. Néha előfordulnak kisebbségellenes provokációk, de ezek elszigetelt események, a hétköznapokra egyáltalán nem nyomják rá bélyegüket.

Miben működnek még együtt Ukrajnával, mik a további törekvések?

Nagyon sok tervünk van. Ezek között szerepel: új határátkelőhelyek nyitása, összekötő utak építése, amelyhez a magyar állam kötöttsegélyhitelt biztosít Ukrajna részére. A fejlesztéseket magyar vállalkozók bevonásával kívánjuk megvalósítani. Ami még nagyon fontos kérdés, az az egészségügy, pontosabban a kanyaró. Romániából indult el, és még ide is átcsapott. Magyarországon a lakosság  átoltottsága 98%, míg Kárpátalján csak 25%. A héten 20 ezer védőoltást jutattunk ki, ez többek között az egészségügyi határvédelmet is szolgálja. Érdekes, hogy sokkal nagyobb bizalommal fordulnak a kárpátaljai lakosok a magyar állam, mint az ukrán felé. Hiába gyártja ugyanaz a cég az ampullát, ha Kijevből érkezik, nem kell nekik, míg ha Budapestről, akkor elfogadják. Ez a jelenlegi valóság. Ennek magasabb szintje az, hogy tavaly ősszel Magyarország a közvetkező 5 évre vállalta nemzetiségtől függetlenül a korosztályos védőoltásokat, mert pénzhiányra hivatkozva nem nagyon érkeztek meg ezek a vakcinák. A sort még hosszan lehetne sorolni, de ha most elkezdeném, akkor nagyon hamar megunnák az olvasók ezt a beszélgetést.

 Mivel lenne elégedett, ha Kárpátalja jövőjét nézzük?

Nyilvánvaló, hogy az orosz ukrán kiegyezés elengedetlenül szükséges ahhoz, hogy picit normalizálódjon Ukrajna, így Kárpátalja helyzete is. 8 millió orosz anyanyelvű polgár él Kelet-Ukrajnában. Amikor nyelvtörvényekkel fenyegetik a lakosságot, akkor azért tényként tudni kell, hogy az ukrán parlament fele orosz anyanyelvű. Feltétlenül szükség van egy stabilizációra. Az ország keleti része orosz tudatú, a nyugati fele pedig ukrán. Kárpátalján esélyt látunk arra, hogy Magyarország segítségével egy olyan térség, gazdasági övezet alakítható ki, ami prosperál, benne a magyar közösséggel. Szerintem ezzel az összes ottani lakos egyetért. Szinergiába kell hozni törekvéseinket, hiszen ha megnézzük a térképet, akkor a Kárpátok közé simulva látunk egy olyan térséget, ami gyönyörű, felfedezésre vár, és meghálálja a belé fektetett erőfeszítéseket.